Révérence

Miközben Anne Onurék otthona felé tartott, Nyikolaj folytatta a próbát. Mindig is kemény és következetes mester hírében állt, ám amit Anne tett, az kiforgatta a férfit önmagából. Nézte a táncosokat, és tudta, hogy elpattant benne valami.

 - Jane! Feljebb a kart! Még! - kiáltotta el magát a férfi hirtelen - Az istenit neki Kurt! Nem tudnád ezt a lányt magasabbra emelni?! Nem hiszem el! Ti tényleg ennyire szerencsétlenek vagytok, vagy szándékosan szabotáljátok a munkámat?!

 - De Nyikolaj... - szólalt meg óvatosan az egyik új háttértáncos

 - Adtam szót magának, Nea? - villant rá dühösen Nyikolaj szeme. - Menjenek haza! - sóhajtotta - Mára már így is eléggé kicsináltam magukat.

Anne eközben megérkezett Onurék házába. Miközben kiszállt Ford Fiestájából, felnézett a házra. Onur építészettel foglalkozott. A saját házukat is ő maga tervezte. Egy kis török oázist a nagyváros mellett. Lassan az ajtóhoz sétált, majd miután maga mellé állította gurulós bőröndjét bekopogott. Mikor Sehrezat ajtót nyitott, a lány úgy érezte, hazaért.

 - Anne! Hoş geldin! Hogy vagy? Minden rendben? - nézett a szőke balerina arcába a nő.

 - Jól. Na jó. Nem annyira. De, jaj Sehrezat Nyikolaj olyan szörnyű...

 - Gyere be! A gyerekek még nem értek vissza a suliból. Onur pedig csak késő este fog jönni. Beszélgetünk egy kicsit, jó? Teát?

A beszélgetés aztán hosszúra nyúlt. Közben hazajött Nilüfer és
Kaan az iskolából, és ujjongva fogadták a hírt, hogy fogadott nővérük náluk fog lakni egy darabig. Miután Anne kipakolt a

vendégszobában, felhívta édesanyját, majd írt egy üzenetet Alejandrának, hogy ne aggódjon. De tudta, hogy bár barátnője ennyivel elintézi most, Nyikolajtól egy komoly fejmosásra számíthat. Mikor úgy döntött, hogy ki kell szellőztetnie a fejét, nem szólt róla a férfinak. Mostanra valószínűleg a mester tajtékzik. Hogy miért? Anne biztos volt benne, hogy nem a féltés az oka. A lány nem jelent többet a férfinak, mint egy lélegző, mozgó bábut. Vagy mégsem? Eszébe jutott a karácsonyi csókjuk. Ami után Anne még hetekig kínosan érezte magát. Azóta eltelt több, mint három hónap, azonban Lisle minden este Nyikita csókjával kelt, és feküdt. És az álomképeire aludt el éjszaka. Ezeket próbálta kiverni a fejéből, de persze nem segített rajtuk, hogy nap, mint nap találkozott a férfival. Most először érezte úgy, hogy szüksége lenne egy apára. Aki kiigazítja a férfiak világában. Onurral jóban voltak, de azért nem ennyire. 

Nyikolaj, miután eleresztette táncosait, még kétszer hívta fel a lányt. Egyszer sem vette fel. Úgy döntött ennyi volt. Ha a lány úgy gondolja, hogy hason fog csúszni előtte, hát nagyon téved. Ő próbálkozott. De ennek most vége. Átöltözött, felvette bőrkabátját,

és motorjára ülve a legközelebbi bárhoz száguldott.

Mikor a férfi odaért az Action-hoz, úgy gondolta, megiszik pár sört, majd felcsíp egy lányt, akivel együtt tölti az éjszakát. De semmi több. Ám mikor bement, a sörből whiskey lett, a pár pohárból pedig számtalan. Kezdte érezni, ahogy az alkoholgőz elönti a fejét, de nem bánta. Nyikolaj mindig is ódzkodott az ilyen viselkedéstől. Az apja pontosan ilyen volt, mikor otthagyta Oroszországban. Verte az édesanyjukat, és a húgát módszeresen zaklatta. Aztán egyik nap, Olga elszökött. Két évvel később találtak rá egy elhagyatott drogtanyán. Valószínűleg napok óta halott lehetett. Akkor Nyikolaj dobbantott. Otthagyta a szülői házat, és el akarta hozni az édesanyját is. Ám az asszony nem jött. Így a fiú egyedül vágott neki az ismeretlennek, Amerikának. A férfi pontosan azt akarta elkerülni, amit az apja művelt. Azért is taszította el magától annyira hevesen és kérlelhetetlenül Annet. A lány megbabonázta. Szőke hajával, törékeny testével, tündérszerű megjelenésével. De az istenit, hisz a bátyja lehetne! Tíz év van közöttük! A lány épphogy felnőtt lett, elkezdte a pályát! És különben is - gondolta, miközben a hatodik pohár whiskey-jét kortyolta - kinek kellene egy iszákos, erőszakos, bunkó, mint ő?

Annelise épp az igazak álmát aludta, mikor megszólalt a telefonja. Nyikolaj kereste.

 - Jó ég Nyikita, tudod te, hány óra van? - szólt bele a lány

 - Elnézést kisasszony - válaszolt egy kicsit rezes, zavarban lévő hang - a barátja eléggé elázott. Haza kéne vinnie. Eddig hat pohárral ivott, nem adtam neki többet, de...

 - Rendben, azonnal megyek - pattant ki a hír hallatára a lány szeme. - Hol van?

 - Franklin str. 801, de kérem, siessen!