2016. január 1., péntek

Bonne Année, Anne!

Elérkezett december 31.-e. Ezen a napon tartotta a Társulat az újévi ünnepségét. Ilyenkor mindenki megpróbált jó képet vágni ahhoz, hogy nekik csak két nap szünet jut, és hogy két nap múlva színpadon kell lenniük a Csillagpor című darabjukkal. A Csillagpor hatalmas attrakció volt. Rengeteg táncossal, díszlettel, jelmezzel és kellékkel. Ez volt Nyikolaj első egyéni darabja. 
Anne már reggel elkezdett készülődni. Úgy érezte, vagy talán remélte, hogy ezen a bálon közelebb kerülhet Nyikolajhoz. Fiatal tini kora óta szerelmes volt a férfibe. Egy ideig azt hitte, hogy elmúlt, és túllépett rajta, de a múlt heti események után Anne biztosan tudta, hogy a szerelem nem múlt el, hanem erősebb lett. Így vaníliás fürdőt vett, és úgy döntött, hogy idén nagyobb hangsúlyt fog fektetni a megjelenésre, mint általában. Édesanyja még a múlt héten áthozott egy csupa tüll, csupa csipke halvány pezsgőszín csodát. Lisle úgy érezte, erre az alkalomra teremtették ezt a csodát. Begombolta az eredetileg menyasszonyi ruhát, majd a hajával kezdett el foglalatoskodni. Mivel a ruhája alapvetően
figyelemfelkeltő darab volt, így a haját egy egyszerű, kicsit kócos kontyba fogta össze, melybe a bolhapiacon beszerzett leveles csatot tűzte. Majd a sminkjébe fogott. Egy halvány tojásszínű alapozás után óvatosan meghúzott egy halvány tusvonalat, majd egy aranyosan irizáló csilláporral tette fel a koronát a szemeire. Már csak lekorrektorozta - és púderezte az arcát, majd egy halvány nude rúzs tette fel a szájára. Elégedetten szemlélte tükörképét. Beakasztotta az igazgyöngy fülbevalót a fülébe, amit édesanyjától kapott a nagykorúsága alkalmából. - Tökéletes. - gondolta, majd felvette táskáját, és kilépett az ajtón.

A hotel, ahol a bált tartották fényesen kivilágított volt, s a hatalmas előtérben egy gyönyörű arany - piros karácsonyfa állt. Anne letette a kabátját, majd elvette a felé kínált pezsgőt. Épp elindult barátnője, Alejandra felé, mikor mögötte feldübörgött a tapsvihar. Lisenek nem kellett hátrafordulnia, hogy tudja, Nyikolajt ünneplik. És mint mindig, most is egy bombázóval az oldalán jelent meg. A lány csak a fejét csóválta. Amióta csak az eszét tudta, Nyikita egy aktuális modellel jelent meg az oldalán, akivel a kötelező körök lefutása után le is léptek a szobájukba. Most azonban a két lány legnagyobb megdöbbenésére a férfi hiába jött kísérővel, még éjjel is a támogatókkal és a prominens személyiségekkel beszélgetett.
 - Anne, ne csináld már! Muszáj! Tedd már meg! - Alejandra azóta rágta barátnője fülét, amióta véletlenül elszólta magát a múltkori esettel kapcsolatban. - Menj már oda hozzá! Valld be, hogy szereted, és élj vele boldogan. Csináljatok egy csomó gyereket, és minden tuti. Naaaa!
 - Jandra! Kizárt! Nyikolaj nem szerelmes belém, én pedig hiába vagyok belé, nem számít. Ja, és e mellett a cicababa mellett labdába se rúghatok. Ugyan már! Plusz, azt még figyelembe se vetted, hogy tíz év korkülönbség van köztünk. 
 - Felőlem - vonta meg a spanyol ballerina a vállát, ám cinkosan a lányra kacsintott. Anne nem volt benne biztos, hogy Jandra túl lépett a dolgon.
Az éjfél egyre közeledett, és Annelise egyre inkább azt érezte, hogy ez az Éjféli Bál lesz a világ legborzasztóbb összejövetele, amin részt vett. Egyszer sem kérték fel táncolni, és egyszer sem kapott esélyt a sorstól arra, hogy az újévet ne szingliként kezdje. Nem mintha nem szerette volna az egyedüllétet. De minden barátnőjének volt már tartósabb kapcsolata, ő pedig még egy egy éjszakás kalandot sem tudott felmutatni. 
 - Figyelem! Már csak tíz másodperc van az éjfélig! Mindenki fogja meg a poharáááát!
 - Jézusom, Tamala ennél cikibb már nem is lehet - suttogta Jandra Anne fülébe. - Mi a túróért bukik rá Nyikita? 
 - Fogalmam sincs.
 - Háááááát - Alejandra ismét csak sejtelmesen kacsintott - Várj meg itt.
Épp, hogy Anne szólni tudott volna, mikor kialudtak a fények, és innentől megszűnt minden létezni. Valaki annyit kiabált, hogy
"Szabad a csók!". Aztán hirtelen két kart érzett a derekán, majd ajkakat a nyakán. Anne úgy érezte elájul. Pillangók repdestek a hasában, minden egyes pusziba beleborzongott. Aztán hirtelen, mintegy varázsütésre a borosták már nem a karját, hanem állát, nyakát, arcát, szemét érintették. Aztán az ajkak találkoztak. S ekkor megállt az idő. A testük összefonódott. Anne úgy érezte, ha elválik az ismeretlen férfitől, belehal. Láthatatlan hódolója hirtelen megfogta Annelise kezét, majd az emeletre vezette. Anne már csak az ajtócsukódásra, és a lámpa fényére riadt fel.
 - Édesem!
 - Nyikolaj?!
 - Bonne Année, Anne!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése